Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 518 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518

Névmutató: Dávid Gyula

1990. augusztus 9.

Balogh Edgár a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon sorsáról írt, hangsúlyozva, milyen fontos a következő kötet kiadása. Az elsőt 1982-ben mutatták be Nagyváradon. A második 1984-ben készült el, azonban ebből ki kellett hagyni mindenkit, aki eltávozott az országból, végül a megcsonkított kötetet sem engedték kiadni. A munka nem állt le. Önszorgalomból tovább dolgoztak a munkatársak, készült a harmadik és a negyedik kötet. Ugyanúgy folytatta munkáját a negyedik kötete után szintén leállított Szabó T. Attila féle Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kutatóegyüttese is. Remélhetően ősszel megindulhat a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon újabb kötetének kiadása. Balogh Edgár jelezte, hogy Budapesten, a Magvetőnél 1989-es évjelzéssel megjelent a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 címmel egy összegzés, tartalmazza a romániai magyar írók adatait is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon következő köteteit főszerkesztőként Dávid Gyula jegyzi. /Balogh Edgár: Mi lesz az irodalmi lexikonnal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1990. szeptember 22.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jogi és társadalomtudományi szakosztálya szept. 21-22-én munkaülést tartott Gyergyószárhegyen, megjelentek az ideiglenes elnökség tagjai, köztük Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke, Benkő Samu, Gáll Ernő és Dávid Gyula. /(Borbély László): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkaülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1990. október 4.

Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1990. október 24.

Az 1956-os forradalom után Erdélyben is kegyetlen megtorlást alkalmaztak. Legális, hivatalosan szervezett diákszövetségről volt szó, emlékezett vissza Dávid Gyula. 1956-ban ugyanis megszüntették a diákszervezeteket, helyettük diákszövetséget kellett alakítani. 1956 novemberében letartóztatták a diákszövetség programjának kidolgozóit, Várhegyi Istvánt tették meg elsőrendű vádlottnak, védelmét nem akarták elvállalni, azután Kapcza Imre vállalta és amit lehetett, megtett. A perben elítélték még Nagy Benedeket, Kocka Györgyöt, Kelemen Kálmánt. Dávid Gyulát, a Bolyai Egyetem tanársegédét is bebörtönözték, őt a temetőlátogatás ürügyén, 7 évet kapott, akárcsak Páskándi Géza, elvitték Bartis Ferencet is, mert elszavalt egy Reményik-verset. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1990. december 27.

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

1991. február 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. február 13.

Címfogyatkozás a Kriterionnál címmel olvasható Gittai István interjúja Dávid Gyulával, a budapesti Élet és Irodalom hetilapban. Dávid Gyula a nyomda problémájához tért vissza. Ígértek egy korszerű nyomdát, de azt nem kapták meg, egy szerényebb nyomda számára épül munkacsarnok Csíkszeredában. Minimálisan két év kell ahhoz, hogy a Kriterion Kiadónak működőképes nyomdája legyen. A katolikus egyház adományából származó nyomda már működik Kolozsváron, a református egyháznak is van egy szerény könyvnyomdája. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. február 14.

Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./

1991. április 20.

Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

1991. május 25.

1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./

1991. június 7.

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. szeptember 13.

1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1991. november 2.

Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban nov. 2-án ünnepélyesen átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. A díjazottak közül erdélyiek: Dávid Gyula és Tempfli József. Dávid Gyula Márton Áron-díjat kapott, Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt pedig a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. /Hitel (Budapest), 24. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1991. december 12.

1991. december 13.

1991. december 14.

1992. január 8.

Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1992. február 29.

Febr. 29-én Nagyszalontán emlékeznek Arany János halálának 175. évfordulójáról, több irodalomtörténész jelezte, hogy eljön és dolgozatot olvas fel. Köztük van Czine Mihály, Németh G. Béla, Pásztor Emil /Eger/, Dávid Gyula, Faragó József, Kozma Dezső Kolozsvárról. Este Nagyváradon a színházban irodalmi est lesz Arany János emlékére, melyet Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke nyit meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1992. június 8.

Székelykeresztúron felavatták a Petőfi-szobrot, ez is Márkos Albert alkotása, mint a város főterén 1973-ban felállított Petőfi szobor. Június 8-án Dávid Gyula, az EMKE elnöke mondott avató beszédet. Ez a szobor 45 éve készült el, azóta város múzeumában állt, most a város Petőfi Sándor Általános Iskolájának előterében kapott helyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518